2021-ben az EIC Accelerator blended financing (korábban SME Instrument 2. fázis, támogatás és tőke) befejezte az első évét az új pályázati keretrendszerben (olvassa el: Pályázati folyamat). 2 határértékkel 2021-ben (június és október), meredek tanulási görbét mutatott be a kis- és középvállalkozások (kkv) számára, hivatásos írók és az European Innovation Council (EIC).
Az EIC Accelerator pályázatokhoz új online folyamatot vezettek be, amelyet az első támogatási benyújtással párhuzamosan folyamatosan fejlesztettek, ami egyedülálló kihívásokat jelentett az EIC és a tanácsadók kommunikációs módját illetően a potenciális pályázókkal szemben.
Eltolták a határidőket, kiszivárgott információk megbízhatóbb volt, mint a hivatalos EIC sajtóközlemények, és az értékelők észrevételei némi vitához vezettek. Míg a nagyobb átláthatóság általában pozitív lépés, különösen az állampolgári adókból finanszírozott közintézmények esetében, ez visszaüthet, ha jelentős következetlenségeket tár fel.
Ennek a cikknek az a célja, hogy feltárjon néhány ilyen következetlenséget.
Az alkalmazás lépései
Az European Innovation Council és a kkv-k végrehajtó ügynöksége (EISMEA), az Európai Bizottság (EB) és az EIC új jelentkezési eljárással állt elő, amely 3 különálló lépésből áll (Megjegyzés: ezek nem kapcsolódnak a 2020-as fázisokhoz). Ez az új folyamat nagymértékben támaszkodik az online benyújtási űrlap használatára, és fokozatosan megszüntette a legtöbb PDF/Dokumentum típusú formátumot, amelyet a jelentkezők 2021 előtt használtak. Összefoglalva, a jelenlegi lépések a következők:
- 1. lépés: egy minialkalmazás (szöveg, videó, pitch deck). 4 értékelőből legalább 2-nek jóvá kell hagynia a pályázatot, hogy sikeres legyen.
- 2. lépés: Hosszú alkalmazás (szöveg, alátámasztó dokumentumok, pitch deck). 3 értékelőből legalább 3-nak jóvá kell hagynia a pályázatot, hogy sikeres legyen.
- 3. lépés: Távoli vagy személyes interjú. A zsűri minden tagjának jóvá kell hagynia a pályázatot, hogy sikeres legyen.
A startupoknak muszáj sikeresen teljesíti mindhárom lépést az EIC Accelerator finanszírozás átvételére kijelölt sorrendben. Minden egyes megkísérelt lépés, akár sikeres, akár nem, szintén részletes megjegyzéseket kap az értékelőktől vagy a zsűritagoktól.
Megjegyzés: Az EIC által megvalósított gyorsított program révén egyes vállalatok kihagyhatnak bizonyos lépéseket, ha a megfelelő feltételek teljesülnek.
1. lépés
Az 1. lépés célja keltse fel az értékelő érdeklődését ahogy az EIC megállapította. Ez egy nagyon rövid változata az üzleti tervnek, és nem ad részletes információkat a pénzügyekről, a tervezett munkacsomagokról vagy az innovációs projekt egyéb kritikus részeiről. Még a pitch deck is le van redukálva egy 10 diás dokumentumra, ami lesz olvasni, és valójában nem hangolt.
Az 1. lépés sikerességi küszöbét nagyon könnyű átlépni, mivel a 4 távoli értékelő közül csak 2-nek kell kedvező értékelést adnia, amely lehetővé teszi a pályázó számára, hogy a 2. lépés felé lépjen (lásd sikerarányok).
2. lépés
A 2. lépés a javasolt innovációs projekt nagyon mélyreható bemutatása, mivel egy olyan üzleti terv elkészítését igényli, amely szinte kizárólag szövegből áll, nagyon kevés vizuális adatot tartalmaz, és sok részletes kérdés megválaszolását kéri a pályázó KKV-tól. Ezek közé tartozik az értéklánc, a termékleírások, a műszaki háttér, a piacelemzések, a kereskedelmi stratégiák és még sok más részlet.
Ez a lépés az EIC Accelerator legszelektívebb és egyben a legtöbb munkaigényű szakaszának bizonyult.
3. lépés
A 3. lépés egy távoli vagy személyes interjú, amely a 10 perces előadás és 35 perces Q&A szekció. Az interjú a benyújtott 2. lépésre benyújtott jelentkezésen és a bemutatón alapul, de előfordulhat, hogy a zsűritagok nem ismerik alaposan a rendelkezésre álló tartalmat.
Lépések közötti lineáris haladás
Míg az EIC Accelerator alkalmazások új eljárása modernnek tűnik és úgy tűnik, új problémaréteggel bővült, amely összefügg a 3-lépéses szerkezetével.
Amikor olyan pályázati folyamatot hoz létre, amely több hónapon keresztül szűri a vállalatokat, fontos megbizonyosodni arról, hogy minden értékelési lépés lineáris előrehaladást mutat az elődjéhez képest. Ha az 1. és 2. lépés értékelései túlságosan eltérőek, akkor ez elkerülhetetlenül elpazarolt erőfeszítésekhez vezet mind a pályázók, mind a bírálók számára.
A tény átláthatósága érdekében az EIC-nek közzé kell tennie a minőség-ellenőrzési adatokat, amelyekben mindhárom lépés eredményeit – amennyiben rendelkezésre állnak minden egyes pályázó esetében – összefüggésbe kell hozni annak megállapítása érdekében, hogy egy szakaszt több lépésben következetesen értékeltek-e. Ha minden értékelő jóváhagy egy nagyon részletes üzleti modellt a 2. lépésben, de a zsűri tagjai egyhangúlag megkérdőjelezik annak minőségét a 3. lépésben, akkor a folyamat hibás lenne.
A 2021-es első jelentkezések alapján egyértelmű, hogy a három lépés különböző mélységű, eltérő fókuszú, és különböző értékelőkészleteket használ, ami eleve jelentős korlátokhoz vezet. Ennek eredményeként a folyamat nem teljesen lineáris.
Konfliktusok az értékelések között
A lineáris jelentkezési folyamat azt eredményezi, hogy az 1. lépésben tökéletes pontszámot elért projekt jól teljesít a 2. lépésben. Az a projekt, amely több tucat oldalt bemutatott a kereskedelmi stratégiáról, és a 2. lépésben az értékelőktől tökéletes pontszámot kapott, nem kerülhet sor erre az értékelésre. Míg az 1. és 2. lépés közötti mennyiségi különbség jelentős, és az észlelt minőség eltolódásához vezethet, a 2. és a 3. lépés közötti különbségnek csekélynek kell lennie.
Lineáris folyamatban soha nem fordulhat elő olyan eset, amikor egy bevételi modellt a 2. lépésben tökéletesen osztályoztak, és a 3. lépésben rossz értékelésekkel utasították el. De az ilyen esetek gyakran előfordulnak, mivel a jelentkezők hozzávetőleg 501 TP13 T-ja lesz elutasítva a 3. lépésben a legfőbb okok a kereskedelmi szempontok. Ha a projekt nem változott a két lépés között, akkor hogyan lehetséges, hogy a 2. lépés értékelői ennyire másként értékelnek egy projektet, mint a 3. lépés zsűrije?
A Step 2 alkalmazás a korábbi évekhez képest soha nem látott részletességet mutat be, így a tartalom hiánya rossz oka lehet az eltérésnek. Valószínűtlen az sem, hogy a kérelmező szándékosan hamis adatokat közöljön vagy csalárd módon járjon el, így mivel magyarázható ez az eredmény?
EIC zsűritagok kontra távoli értékelők
A támogatásról és a tőkefinanszírozásról a végső döntéshozók az EIC zsűritagjai, de csak az utolsó lépésben lesznek kitéve a projektnek. Az 1. és a 2. lépés több ezer távoli értékelőből álló csoportot használ, de egyikük sem fog szerepelni a 3. lépésben – a legfontosabb lépésben. A 3. lépés zsűritagjai kockázati tőkebefektetőkből, angyalbefektetőkből, helyi akcelerátorok vezetőiből és különböző szintű üzleti szakértőkből állnak. Mivel az EU-ban csak néhány ilyen üzleti szakértő áll rendelkezésre, az EIC-nek távértékelőkre kell támaszkodnia.
Az időszűke miatt a zsűri tagjai nem vehetnek részt a nagyszabású értékelésekben az 1. és 2. lépésben. Az is lehet érvelni, hogy egy projektet személyes pitch nélkül lehetetlen értékelni, de a benyújtott üzleti tervek rendkívül részletesek és lehetővé kell tenni a projekt pontos értékelését.
Ha ezen a lencsén keresztül nézzük, az értékelési folyamatot a 2020-as kétlépcsős folyamatról egy 2021-es háromlépcsősre változtatva korai lehetett. Amit sikerült elérni, az az, hogy az EIC Accelerator támogatás legfontosabb döntéshozói csak a Lépések 33% részei, és csak kb. 10% az összes alkalmazásból.
A jelenlegi EIC Accelerator folyamat hullámvasút lehet azon pályázók számára, akik az 1. és 2. lépésben az értékelőktől nagy dicséretben részesültek, de a 3. lépés zsűrije éles kritikát kapott. Ugyanez mondható el azokról a vállalatokról, amelyek sikeresek lettek volna a 3. lépésben, de az 1. és 2. lépésben soha nem jutottak túl az értékelők kritikáin.
Az EIC Accelerator jövője
A megválaszolandó kihívás jelentős: Hogyan találjunk tűt a szénakazalban túl sok erőfeszítés nélkül?
Az EIC tudja, hogy a költségvetésük korlátozott, és kiváló cégek vannak – de hogyan találhatják meg őket?
Strukturáltabb és automatizáltabb értékelési folyamat (pl EIC platform és AI eszköz) jó első lépés. Íme további funkciók, amelyek a folyamat további javítása érdekében megvalósíthatók:
A vég az elmében
A végső értékelést a 3. lépésben a zsűritagok hajtják végre, akik nagyon eltérő szintű szakértelemmel és összpontosítással rendelkeznek, mint a távoli értékelők. Ezek a zsűritagok az összes pályázónak csak egy töredékét látják, ami azt jelenti, hogy az EIC hozzávetőlegesen 90% kérelmező elutasítását teszi lehetővé megkérdőjelezhető értékelések alapján.
Mivel a távértékelők egyértelműen rosszul ítélik meg még a nagyon részletes 2. lépés pályázatait is, létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amely vagy bevonja a zsűrit a korai lépésekbe, vagy a teljesítményadatok alapján tovább bővíti a távoli értékelők körét. Az előbbi megközelítéssel az a probléma, hogy a távértékelők száma erősen korlátozott, míg az utóbbi megközelítés jelentős adatelemzést igényel.
A küszöbök megváltoztatása
A 2021-es felhalmozott adatok alapján felmérhető, hogy a jelenlegi küszöbök alkalmasak-e erre a finanszírozási típusra. Ha az 1. lépésben a 4-ből 2 pozitív értékelést kapott sikeres pályázatok soha nem jutnak el a 3. lépésig, vagy nem lépik át ezt a lépést, akkor a küszöböt meg lehet emelni (azaz 2/3-ra vagy 3/4-re).
Ez csökkentené a 2. lépéshez tartozó pályázatok munkaterhét, és bizonyos mértékig teret adna a zsűri tagjainak a részvételre (azaz csak a pitch paklik vagy egy speciális 3 oldalas lap megtekintésére). Megközelítés lehet az, hogy a 2. lépésben 2/3-os vagy 3/4-es küszöbértékkel rendelkező jelölteket választanak ki, majd a zsűri tagjait egy 3 oldalas vagy pitch deck alapján végezzék el a végső kiválasztás még az interjúfelhívások kiadása előtt. Ezzel a megközelítéssel elkerülhető, hogy tökéletes konszenzusra legyen szükség a távértékelők között, akik nem rendelkeznek a zsűri tagjaival azonos szintű szakértelemmel.
Az értékelés típusának megváltoztatása
A 3. lépésben kapott visszajelzések függvényében az 1. és 2. lépésben szereplő értékelési kritériumok módosíthatók, ha az elutasítás fő oka erősen konzisztens a sikertelen pályázók körében (azaz nem megfelelő az üzleti terv, nincs fennakadás). A jelenlegi 1. lépés a bevezető a projektre, a csapatra és az innovációra, de lehet, hogy jobb lenne az üzleti esetre, a versenyre és a termékpiaci illeszkedésre összpontosítani, ha ez hiányzik a 3. lépést elutasítók többségéből.
Ugyanez igaz a 2. lépésre is, ahol a pályázóknak nagy mennyiségű információt kell elkészíteniük, de ha a 3. lépésben még mindig 50% kérelmezőt utasítanak el, akkor értelmetlen ennyi részletet megkövetelni. Ha a 3. lépésben a finanszírozási ráta 90% lenne, akkor az érvényesítené a 2. lépésben kért nagy információsűrűséget, de nyilvánvalóan nem jelent többletértéket a 2020-as pályázatokhoz képest azon kívül, hogy a pályázók számára munkaterhelési akadályt állít fel. A 2. lépésben megadott szöveg mennyiségének felére csökkentése ésszerű megközelítés lehet.
Az értékelők csoportjának elemzése
Minden EIC Accelerator pályázó részletes észrevételt kapott a pályázatával kapcsolatban, beleértve a pozitív és negatív megjegyzéseket is. Ez lehetővé tette a startupok számára, hogy átláthatóbb képet kapjanak a belső értékelési folyamatról, de feltárta az EIC által használt hibás rendszert is. Ha a 2. lépésben két értékelő dicséri a kiváló üzleti modellt, a javaslat akkor is elutasítható, ha a harmadik értékelő nem ért egyet. Az EIC magyarázata az, hogy meg kell győzni minden az értékelőknek, és azt sugallják, hogy a két pozitív értékelésnek lehet nem fogadott amit a harmadik értékelés kritizált.
De nyilvánvaló problémák vannak ezzel a megközelítéssel és érveléssel. Az értékelők nézőpontja nagymértékben függ hátterüktől és tapasztalatuktól. Nyilvánvaló, hogy vannak nagy tudású értékelők és olyanok is, akik bizonyos területeken nem rendelkeznek szakértelemmel. Ha az értékelők lennének a megfelelő bírák az EIC finanszírozási döntéséhez, akkor nem lenne szükség zsűrire, mivel a 2. lépés valamennyi nyertese egyformán alkalmas finanszírozásra. Vagy a távoli értékelők zsűritagként részt vehetnek egy bemutató eseményen, de ez nem így van.
Feltehetően az EIC tisztában van az értékelői körének hiányosságaival, de nem közölte, hogyan fog beavatkozni. Sajnos ezt az értékelői csoportot nagyon átláthatatlan módon kezelik.
Az értékelők csoportjának elemzése: Az 1. és 2. lépés értékelői pontszáma
Erre megoldást jelenthet a 2021-ben elvégzett több ezer értékelésen alapuló adatok felhasználása. Mivel a pályázat minden kulcsfontosságú szakaszához besorolást adnak, és az értékelések közötti konszenzus kulcsfontosságú tényező, az EIC szegmentálhatja az értékelőket az értékelésük pontossága alapján. eredmények. Ha egy értékelő következetesen negatív osztályzatot ad, akkor előfordulhat, hogy az értékelő nem alkalmas ilyen értékelések elvégzésére, ami azokra is igaz, akik következetesen pozitívan értékelik a projekteket.
Továbbmenve, a mesterséges intelligencia adatelemzése felhasználható az elutasítások általános okainak azonosítására, és szembeállításukkal a többi értékeléssel, valamint az adott értékelő hátterével és múltjával. Ha egy tudományos és egyetemi háttérrel rendelkező értékelő kritizálja az üzleti modellt, míg két vállalkozói értékelő dicséri, akkor az előbbit nem szabad súlyozni a végeredményben, és fordítva.
Az EIC felkérheti értékelőit, hogy töltsenek ki kérdőíveket, például:
- Alapított már korábban céget?
- Ön töltött be vezérigazgatói pozíciót?
- Mi az eddigi legnagyobb finanszírozás, amit befektetőktől szereztél be?
- Hogyan értékelné tudományos ismereteit a kémia területén?
- ...
Ez felhasználható arra, hogy jobban megértsük, mit jelent egy projekt esetében az értékelő elutasítása vagy jóváhagyása.
Az értékelők csoportjának elemzése: 3. lépés Magabiztossági pontszám
Bővítésként az EIC bevezetheti Magabiztossági pontszámok az értékelők számára, amely azt jelzi, hogy az értékelő mennyire pontosan értékel egy projektet a zsűri megerősítése alapján.
Ennek eléréséhez referenciaként használhatjuk a 3. lépés zsűritagjainak pontozását, akik a végső döntéshozók, és össze lehet vetni, hogy a 2. lépés értékelői nem tudták azonosítani, hogy mi lenne a jó üzleti modell vagy innováció. Ezzel a módszerrel ki lehet zárni néhány olyan értékelőt, akik nem ítélték meg pontosan a projektet, de sajnos csak azokat az értékelőket zárja ki, akik inkább pozitívan, mint negatívan tévednek.
Azok az értékelők, akik rossz megítélésük miatt elutasítják a megfelelő jelölteket, kisebb valószínűséggel kerülnek kiszűrésre ezzel a megközelítéssel, mivel az elutasított projektek nem jutnak el a 3. lépésig (hacsak nem hajtják végre a javasolt zsűri részvételét). Ennek kiegészítésére adatforrásként használhatók az újbóli benyújtások. Ha egy projektet a 2. lépésben elutasítottak, majd ismételten benyújtották, hogy sikeresen elérjék a 3. lépést, akkor a projektet elutasító eredeti 2. lépés értékelők kiszűrhetők.
Ennek a megközelítésnek az a korlátja, hogy a 2. lépéshez való újbóli benyújtás jelentős változtatásokat hajthatott végre, amelyek megszüntették a korábbi hiányosságokat, így az eredeti elutasítás pontos lett. De ami jelentős adathalmaz méretű, az ilyen esetek azonosíthatók.
Az összegyűjtött adatok alapján, amely a 3. lépés értékelését használja referenciaként, az értékelők osztályozhatók, és a magas besorolásúak a 2. lépésben használhatók, míg az alacsonyabb besorolásúak az 1. lépésben használhatók, vagy eltávolíthatók a poolból. A pályázók jelentős időt töltenek a 2. lépésben benyújtott és újbóli benyújtásokkal, ezért az EIC-nek azon kell dolgoznia, hogy elkerülje az 1., 2. és 3. lépésben az egymásnak ellentmondó értékeléseket.
